A vashiány betegség – interjú
A vas felelős azért, hogy hemoglobin részét képezve megkösse az oxigént az emberi szervezetben, hogy az eljuthasson a sejtekhez, hacsak az életmódunkkal és a táplálkozásunkkal nem akadályozzuk, gátoljuk a természetes folyamatot. Napjainkban a vashiány egy ismert civilizációs probléma, amely a fejlett országok állampolgárainak közel kétharmadát sújtja. A mikroelem élettani hatásairól ismét Dr. Kovács Gergely Antalt ortopéd, sebész és sportorvos szakorvost kérdeztük, a Sportkórház korábbi sebész főorvosát, akivel korábban a magnézium szerepéről és fontosságáról már beszélgettünk.
- Köszönjük Doktor Úr, hogy ismételten lehetőséget biztosított az interjúra. Nehéz volt Önt utolérni. Változatlan a futball utánpótlás válogatott sportorvosi tisztségét látja el?
- Igen, rendkívül mozgalmas elfoglaltság, a szakvezetés mind a sportolóktól mind a közreműködő szakemberektől megköveteli a maximumot, ami véleményem szerint teljes mértékben helyes magatartás és elvárás.
A vashiány témájára kanyarodva, ideális esetben egy felnőtt férfi szervezetében a vas mennyisége 4-5 gramm között, egy nő esetében pedig valahol ennek az értéknek a kétharmadánál, 2-3,5 gramm kell, hogy legyen.
Ahogyan említette a bevezetőben a vas esszenciális mikroelem, ez azt jelenti, hogy a szervezet a vasat nem képes előállítani, azt a környezetünkből szükséges pótolni. Ennek megfelelően a testünk a vas közel egészét aktív formában hasznosítja, míg minimális részét a csontvelőben és a májban raktározza. Az aktív vas feladata, hogy biztosítsa testünkben az energiaáramlást. A vörösvértestek hemoglobinjában segíti az oxigén áramlását, a mioglobinban pedig az izmok fehérje alapú festékében katalizálja a folyamatokat.
A vasban gazdag egészséges szervezet működését jól példázza vérünk színe, amely ha élénkpiros, akkor oxigénnel telített, ha sötétebb árnyalatú, akkor jellemzően szén-dioxidban gazdagabb.
- Mi okozhatja a vashiány, mint betegség kialakulását?
- Egyrészt a nem megfelelő összetételű táplálék bevitele, másrészt a szervezet fokozott vasigénye. Alapvetően akkor elégtelen a vasfogyasztás, ha nem elegendő mennyiségű – vastartalmú – táplálékot fogyasztunk, így a felhasznált élelmiszerek nem biztosítják a szükséges vasforrást. Ez fordulhat elő pl. a vegetáriánus életmód esetében is, ahol sokkal tudatosabban kell keresni a természetes vasforrásokat.
A vashiány kialakulásában nem elhanyagolható szerepe van a felszívódást akadályozó tényezőknek. Kerülni kell az oxalátok és fitátok túlzottan nagy mennyiségű fogyasztását, ezek főként a spenótban és a sóskában fordulnak elő. (Ne együnk hetenként spenótot, sóskát…) Gátolhatja még a bejutott vas felszívódását bizonyos gyógyszerek tartós alkalmazása is, a veszélyekről érdemes tájékozódni a kezelő orvosnál, illetve a gyógyszer betegtájékoztatóját tanulmányozva.
Tekintettel arra, hogy a felszívódás alapvetően a gyomorban és a vékonybélben a leghatékonyabb, ezért a gyulladásos bélbetegségek csökkenthetik a bejutás felületét, ezért Crohn-betegségben és egyéb más ritka genetikai bélbetegségben szenvedők kiemelt figyelmet kell, hogy fordítsanak a vaspótlásra.
- Mik a vashiányos szervezet tünetei, miként jelentkeznek?
A hiány mértékének függvényében elkülöníthetünk enyhébb és sokkal tipikusabb árulkodó jeleket. Előbbi esetében főként pszichés tünetek mutatkoznak, mint az érezhető fáradtságérzet, a koncentrációs képesség zavara, gyakoribb ingerlékenység, szédülés, fülzúgás, erős fejfájás.
A testi tünetek kezdetben a fizikai teljesítőképesség csökkenésében mutatkoznak, ami összefügg a vér oxigénellátottságának csökkenésével.
Súlyosabb esetben megjelenik az általános sápadtság az arcon, ajkakon, a körömágyon. Észrevehetően lassul a haj és a körmök növekedése, gyorsul az őszülés folyamata, fokozódik a hajhullás és repedezetté, töredezetté válnak a körmök.
Heves, erőteljes szívdobogás is jelentkezhet, továbbá gyakori a szájszárazság, nyelési zavarok, a nyelv égő érzete, a szokásosnál sűrűbben megjelenő afták a szájban.
Nők esetében fontos megemlíteni, hogy az erős menstruációs vérzéssel jelentősebb vas mennyiséget veszthet az egyén, ilyen esetekben fokozottan figyelni kell a vas rendszeres pótlására.
Szélsőséges, de előfordul kóros étvágy hétköznapi körülmények között teljesen értelmetlen dolgok irányába, legyen szó jégről, agyagról, krétáról.
- Miként állítható fel a pontos diagnózis, hogy valóban vashiányról van szó?
- A felsorolt tünetek és hiánybetegség természete sokat mondó, de nagy biztonsággal egyértelműsíteni a problémát csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Egy általános vérképből megállapítható a szervezet megfelelő vérparamétereit vizsgálva, mint az MCV (vörösvértestek térfogata), az MCH (a vörösvérsejtek hemoglobintartalma) és az MCHC, ami a hemoglobin átlagos koncentrációját mutatja.
- Hogyan pótolható és tartható fenn testünkben a vasegyensúly?
- Javaslom a megelőzésre fektetni a hangsúlyt és nem a kezelésre. A tojás, a tej és (vörös) húsfélék, valamint a máj kiváló forrásnak minősülnek, Jótékony hatása van a nyers zöldségeknek és gyümölcsöknek is, továbbá nem véletlenül említettem korábban a spenótot és a sóskát, ugyanis jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak, figyelve a mértékletességre jótékony hatással bírnak. Vegetáriánusok esetében is van mód a megelőzésre, a magvak, mint a szezámmag és a pisztácia, a hüvelyes zöldségek, és a teljes kiőrlésű lisztek is kielégítő vasforrásnak számítanak.
Az általános ajánlás egy felnőtt napi bevitelére 12-15 milligramm. Tapasztalataim szerint ennyit csak kevesek visznek be a szervezetükbe nap, mint nap.
Amennyiben mégis szembesülnünk kell a vashiánnyal, akkor bátran támaszkodhatunk a természetes források mellett étrend-kiegészítőkre is. Ne felejtsük el követni az orvosi utasításokat, külön figyeljünk arra, hogy bizonyos tényezők gátolhatják a felszívódást, ezeket igyekezzünk kerülni. Súlyos vashiány esetén a kezelés időtartama hónapokat ölel fel, nem ritkán fél évig is elhúzódhat.
- A terápiás kezelésnek, esetleges túladagolásnak felmerülhetnek mellékhatásai?
- A kezelések alkalmával használjunk a felszívódás elősegítéséhez C-vitamint és folsavat, meggyorsítva a pótlás folyamatát. Az általános kezelés alkalmával ritkák a mellékhatások, kivételes esetekben azonban székrekedés fordulhat elő.
A túladagolás és a tartós túlszedés már önmagában több veszélyt rejt. A túlzott alkalmazása mérgezéses tüneteket produkál, görcsökkel, émelygéssel, hasi fájdalmakkal, hasmenéssel indul, de sárgaságot, vérzést, a máj károsodását is eredményezheti. A krónikus mérgezés akár májzsugorodáshoz is vezethet!
- Számolhatunk szövődményekkel?
- Igen vezethet szövődményekhez, és itt szeretnék kitérni a csecsemők, kiskorú gyermekek, tehát a fejlődésben levő szervezetre fordítandó fokozott figyelemre. Ebben az életszakaszban a vasellátottság a fizikai és szellemi fejlődés alapkövét képezi, elengedhetetlen az általános vaspótlás, máskülönben a gyermek szellemi elmaradottsága lesz a súlyos ár, amivel a következetlenségért meg kell fizetnie a szülőnek. A későbbiekben az egészséges vasmennyiség kritikus szerepet fog játszani az immunrendszer hatékony működésében.
A legsúlyosabb esetben vashiányos anémia (vérszegénység) jelentkezhet. A vashiány következtében csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete. Ekkor a felsorolt súlyos tünetek együtt jelentkeznek, a vas, a réz és a B12-vitamin jelenléte pedig minimalizálódik a szervezetben. A kezelés az elhangzott terápiás eljárás lefolytatásával hatékonyan gyógyítható.
Kedves Doktor Úr! Köszönjük az interjút.
Az interjút készítette: Tóth Ilona egészségügyi újságíró